2017/12/15
Home / Tippek  / Olvass Mami! Könyvek kicsiknek és nekem

Olvass Mami! Könyvek kicsiknek és nekem

Könyvek, amit együtt olvasunk és könyvek, amiket én olvasnék, könyvek kicsiknek (és nekem)

Mindigmami - könyvek kicsiknek

Sajnos egy ideje nem olvasok felnőtteknek szóló műveket, csak és kizárólag 1,5 éveseknek készülteket. Érzem is az olvasás hiányát és tehetnék is ellene, de valamiért mégsem változtatok. Ha épp nincs online befizetnivaló, megirandó levél, felhívandó hivatal, akkor is találok valamit, ami még az olvasás elé furakodik a kisfiam napi egy alvásidejében, most például ezeket a sorokat írom. 🙂

Gyerekkoromban rengeteget bújtam a könyveket, amikor beszippantott egy történet sokszor az egész napot a szobámban töltöttem. Néha annyira izgultam, hogy 5-kor keltem (na ez most is így van, de szó sincs olvasásról) és szinte téptem a lapokat, hogy minél rövidebb idő alatt a sztori végére érjek. Remélem Máté is megérzi majd az olvasás szépségét és élvezi azt a szabadságot, amit ilyenkor átélhet.

Már most elpotyogtatok könyveket itt-ott a szobában, aztán ha kiválasztja valamelyiket, akkor át is lapozzunk együtt vagy ő egyedül. Imádjuk, a legjobb móka!

Ezekben még sok a kép és kevés a szöveg. Az esti mesének is nagy szerepe van, hiszen olyankor nincs könyv, nincs vizuális inger, nincs mit nézni a félhomályban, csak a mese van, a történet van és a képzelet. Ő még pici (11 hónapos), nem kell semmi komplex sztori sárkánnyal, meg királylánnyal, sőt, a szakemberek szerint a legjobb, ha gyermekünk saját napjáról mesélünk vagy például belebújtatjuk őt egy kisróka bőrébe, akivel mindenféle ismerős kalandok történnek, míg végül elalszik anyukája ölében.

Kedvenc lapozható könyvek kicsiknek (nálunk most ezek a legnépszerűbbek):

“Nincs időm” olvasni problémára találtam egy számomra tökéletes átmeneti megoldást. Megvettem Steiner Kristóf: Kristóf konyhája – Mesés menük (nem csak) vegánoknak (Kulcslyuk Kiadó, 2015) új/első szakácskönyvét és meglepve tapasztaltam, hogy tele van inspirálóbbnál inspirálóbb, laza stílusban íródott rövidke történettel a vegánságról, Kristóf életéről, utazásokról, a világban átélt gasztrókalandjairól. Ezek az egy oldalnyi történetek tökéletes kikapcsolódást jelentettek a mini-énidőkben, olyankor, amikor csak 10 percem volt olvasni, lapozgatni valamit. Ugyanúgy faltam az oldalakat (a receptleírásokat is), mint gyerekkoromban és vártam a folytatást. Egyébként néhány receptet is kipróbáltam itthon, amik még a húst hússal evő kedvesemnél is sikert arattak. Szóval a nagy felismerés, hogy nemcsak szépirodalmat lehet olvasni, mert megkaphatom a vágyott olvasásélmény könnyedebb művektől is, legalábbis átmenetileg. 🙂